Hungarian (formal)English (United Kingdom)Deutsch (DE-CH-AT)Italian - ItalyRomână (România)
Toogle template customization
akor merkezi |yemek tarifi |canlı radyo dinle |ukash |ukash kart |
Alsóvárosi templom és kolostor PDF Imprimare Email

A Szent József Plébániatemplom

Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén patrónusa után Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között építették a ferencrendi szerzetesek az egykor híres vár köveinek felhasználásával a gróf Berge György Kristóf várparancsnok által adományozott telken barokk stílusban. A pénzhiány miatt csonkán marad tornyot 1816-ra fejezték be, melybe 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát.

A templombelső szöges ellentétben áll az épület puritán külsejével. Díszítettsége miatt méltán a város egyik legértékesebb műemlékének számít. A számos oltár (főoltár, Szent Didák, Assisi Szent Ferenc, Szent Anna, Lorettoi Szent Szűz, Szent Kereszt, Szent Erasmus és Szent Rókus, Páduai Szent Antal, Szeplőtelen Fogantatás), a dúsan aranyozott faszobrok, a boltozatokat borító szövevényes stukkódísz reprezentatív megjelenést biztosít az egy főhajós és egy mellékhajós térnek. A főbejárattól balra eső keleti oldalán négy mellékkápolna nyílik, míg a nyugati oldalt csak a boltozat hatalmas falpillérei tagolják.

 

A templom nevezetes emléke a Musztafa pasa turbán alakú sírkövéből faragott feliratos, 1673-ból való szenteltvíztartó. A mozgalmas kiképzésű főoltárt a Caspar Franz Sambach által 1747-ben festett, Szent Józsefet, a templom patrónusát ábrázoló oltárkép díszíti, amely a hazánkban fellelhető legértékesebb barokk festmények egyike. Az oltárkép felett az adományozó, gróf Batthyány Lajos nádor családi címere, két oldalán Szent István és Szent Imre életnagyságú szobra áll. A templom legdíszesebb együttese, a dúsan aranyozott későbarokk szószék szintén gróf Batthyány Lajos megrendelésére készült. A mellvédjét díszítő középső dombormű Kanizsa várának 1690. évi törököktől való visszafoglalását ábrázolja. Két oldalán Assisi Szent Ferenc és Szent Anna oltára.
A templom diadalívének két oldalán egy-egy életnagyságú, művészileg értékes faszobor kapott helyet: bal oldalt Nepomuki Szent János, az egyik legkedveltebb barokk szent, a gyónási titok, a haldoklók és a vízben bajba jutottak, a mások oldalon Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje. Utóbbi a templom legértékesebb szobra és egyike hazánk legszebb barokk faszobrainak. A falakon, a mennyezeten és a szentély kupoláján gazdag, rokokó ízlésű
figurális és növényi ornamentikájú stukkós domborművek és freskók, a falak  mentén pedig díszes mellékoltárok láthatóak. A stukkókeretes freskók feliratuk szerint Éber Sándor és Anna munkái 192627-ből.

 

Egy 1816-os jegyzőkönyv 22 regiszteres orgonát említ a templomban, amelyet lebontottak, majd 1873-ban újat építettek. Ezt követően 1928-ban adták át a Mauracher testvérek linzi műhelyéből kikerült 30 regiszteres hangszert, amelyet végül is 1987-89 között építettek át 3 manuálos és 39 regiszteres és 2768 síppal ellátott modern szerkezetté, neobarokk hangképpel.


A ferences kolostor

A kolostorépület lassan készült, és egyes részeit az 1757. évi földrengés okozta sérülések miatt újra kellett építeni. Mai formája a 20. század elejére alakult ki. Barokk stílusú, kétszintes épülete nyugatról csatlakozik a templom falához. Alakja négyzetes, középen kerengővel. A templomfalra épült szárnya egytengelyes, nyeregtetője közös a temploméval. A templom mögötti sekrestyerész emeletén ennek a kolostorszárnynak egyetlen cellája helyezkedik el, amelyből két ablak nyílik a templom szentélyébe. A sekrestye folytatásában
dél felé szélesebb, L alakú épületrész csatlakozik, a keleti templomfal síkjától kicsit beugorva. Ez is egyemeletes, de kicsit magasabb a kolostor másik részénél, amit az emeleten néhány lépcsőfok kompenzál. A múlt század második felében emelték a nyugati kolostorszárnnyal együtt, amikor a meglévő szárnyak kevésnek bizonyultak. Ennek a résznek a földszinti ablakritmusa szokatlan: három kisebb ablakot öt nagyobb, majd megint két kisebb követ. Az L alakból kifolyólag a kolostor déli oldalán egy másik, három oldalról zárt udvar alakult ki.
Az egykor freskókkal díszített, ma sajnos megrongált és lemeszelt, de még így is impozáns ebédlő az L alakú szárny végén, a földszinten nyert elhelyezést. Egykori szép intarziás ajtaját a Thúry György Múzeum őrzi. Az áttört réz sarokveretekkel és kagylós kilinccsel ellátott ajtón diófa borítás és nemesfa berakás látható. Az egyik betéten egy szerzetest ábrázoltak kereszttel a kezében, a másikon a stigmatizációt.

A kolostor egésze mindkét szintjén boltozott, teremosztása alapvetően nem változott az idők során, csak a kerengőfolyosó földszinti részének folyamatosságát törték meg néhány utólag kialakított helyiséggel. Többi részén – még az ajtóvasalások többségével is – jórészt egykori állapotát őrzi.
A kolostorban a 19. század közepéig gyógyszertár is működött, ahol a szegények ingyen kaptak medicinát. A ferencesek 1951-ig lakták a zárdát, amely
ezt követően a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumnak, majd 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtárnak adott otthont. Ma újra ferences tulajdonban van.

 
Lap teteje
ukash
vodafone kontor yukle
ma izle