Ajánló
Ajánló
Barangolólás a zalai dombok ölelésében
Alsóvárosi templom és kolostor
A Szent József Plébániatemplom
Az Alsóvárosi templom, hivatalos nevén patrónusa után Szent József Plébániatemplom, a város legértékesebb műemléke. 1702-14 között építették a ferencrendi szerzetesek az egykor híres vár köveinek felhasználásával a gróf Berge György Kristóf várparancsnok által adományozott telken barokk stílusban. A pénzhiány miatt csonkán marad tornyot 1816-ra fejezték be, melybe 1823-ban Hitzelberger Károly épített órát. A templombelső szöges ellentétben áll az épület puritán külsejével. Díszítettsége miatt méltán a város egyik legértékesebb műemlékének számít. A számos oltár (főoltár, Szent Didák, Assisi Szent Ferenc, Szent Anna, Lorettoi Szent Szűz, Szent Kereszt, Szent Erasmus és Szent Rókus, Páduai Szent Antal, Szeplőtelen Fogantatás), a dúsan aranyozott faszobrok, a boltozatokat borító szövevényes stukkódísz reprezentatív megjelenést biztosít az egy főhajós és egy mellékhajós térnek. A főbejárattól balra eső keleti oldalán négy mellékkápolna nyílik, míg a nyugati oldalt csak a boltozat hatalmas falpillérei tagolják.
A templom nevezetes emléke a Musztafa pasa turbán alakú sírkövéből faragott feliratos, 1673-ból való szenteltvíztartó. A mozgalmas kiképzésű főoltárt a Caspar Franz Sambach által 1747-ben festett, Szent Józsefet, a templom patrónusát ábrázoló oltárkép díszíti, amely a hazánkban fellelhető legértékesebb barokk festmények egyike. Az oltárkép felett az adományozó, gróf Batthyány Lajos nádor családi címere, két oldalán Szent István és Szent Imre életnagyságú szobra áll. A templom legdíszesebb együttese, a dúsan aranyozott későbarokk szószék szintén gróf Batthyány Lajos megrendelésére készült. A mellvédjét díszítő középső dombormű Kanizsa várának 1690. évi törököktől való visszafoglalását ábrázolja. Két oldalán Assisi Szent Ferenc és Szent Anna oltára. A templom diadalívének két oldalán egy-egy életnagyságú, művészileg értékes faszobor kapott helyet: bal oldalt Nepomuki Szent János, az egyik legkedveltebb barokk szent, a gyónási titok, a haldoklók és a vízben bajba jutottak, a mások oldalon Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje. Utóbbi a templom legértékesebb szobra és egyike hazánk legszebb barokk faszobrainak. A falakon, a mennyezeten és a szentély kupoláján gazdag, rokokó ízlésű figurális és növényi ornamentikájú stukkós domborművek és freskók, a falak mentén pedig díszes mellékoltárok láthatóak. A stukkókeretes freskók feliratuk szerint Éber Sándor és Anna munkái 1926-27-ből.
A kolostor egésze mindkét szintjén boltozott, teremosztása alapvetően nem változott az idők során, csak a kerengőfolyosó földszinti részének folyamatosságát törték meg néhány utólag kialakított helyiséggel. Többi részén – még az ajtóvasalások többségével is – jórészt egykori állapotát őrzi. A kolostorban a 19. század közepéig gyógyszertár is működött, ahol a szegények ingyen kaptak medicinát. A ferencesek 1951-ig lakták a zárdát, amely ezt követően a Zrínyi Miklós Fiúkollégiumnak, majd 2001-ig a kanizsai Városi Könyvtárnak adott otthont. Ma újra ferences tulajdonban van.
Aquacity
Zalaegerszeg
A festői szépségű Gébárti-tó partján, a termál-fürdő mellett található a páratlan élményeket, önfeledt szórakozást kínáló vízi-vidámpark. A létesítmény Közép-Európa egyik legnagyobb és egyúttal a Dunántúl egyetlen aquaparkja. A 7,5 hektár nagyságú területen több mint 6.000 m2 vízfelület várja vendégeinket. A 18 db különféle, egyenként 54-120 méteres csúszdából 13 db a felnőttek, 5 pedig a gyermekek részére készült. A csúszdák 12 méter magas dombról indulnak. E magaslaton egy három-szintes kilátó is épült a város és a dimbes-dombos zalai táj csodálatos panorámáját nyújtva a látogatóknak. Hullámmedence, bébi- és gyermekmedence, 3 db víz alatti masszázst biztosító ún. jacuzzi medence, ugrómedence, 1.500 m2-es strandmedence és 300 méter hosszú lassúfolyó tartozik még az attrakciók közé. A 4.500 főt befogadó vízi paradicsom területén 8,8 m2 zöldterület jut egy fürdőzőre, kényelmes pihenést garantálva mindenki számára. A méreteiben impozáns főépület korszerű, kulturált öltözőknek, kiszolgálóegységeknek, üzleteknek, turisztikai információs pontnak ad helyet. A színvonalas vendéglátást éttermek, büfék biztosítják.
Bázakerettye
Bázakerettyét a magyar olajipar bölcsőjének is nevezik, itt végezték az első sikeres fúrást 1937-ben és itt létesült az első olajkút. Helyén emlékmű látható. Sajátos falurész akkor alakult ki, amikor elkészültek az Amerikából érkező olajos szakemberek elhelyezésére szolgáló házak, melyeket fás, ligetes zöldövezet vesz ma is körül. Bázakerettye egyik vonzereje a Strand és Termálfürdő, amely jelenleg szezonális jelleggel üzemel. A község turistaszállóval, étteremmel és pékséggel is rendelkezik, ahol esténként friss péksütemény kapható. A szép természeti környezet kitűnő lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra. A település közelében található a Budafai Arborétum, valamint két üdülőtó, ahol fürdeni és horgászni lehet. Lehetőség van erdei kisvasúttal történő utazásra is. A borsfai Kápolna Galéria állandó kiállításának megtekintésére is lehetőség kínálkozik. A letenyei kastélypark több mint száz féle fája között igazi kuriózum az 5 és fél méter törzsméretű platán. A gombaszezonban mód nyílik egy-egy gombatúrán való részvételre. Nagyszerű élményt nyújt a környező erdőkben a vadak (szarvas, őz, vaddisznó stb.) megfigyelése saját élőhelyükön. A szép természeti környezet kitűnő lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra.
A bázakerettyei termálfürdő szezonális nyitvatartással várja kedves vendégeit. A termálfürdő két melegvizes élménymedencével, pezsgőfürdővel illetve egy hidegvizes medencével rendelkezik. A termálfürdő befogadóképessége: 2000 fő Kedvezmények: Hat éven aluli gyermekek a strand- és termálfürdőt ingyenesen látogathatják. 10 főn felüli diákcsoportoknak 10%-os kedvezményt biztosítunk.A strand területén található több vendéglátóipari egység, illetve egy programiroda, ahol nyugágy illetve napernyő is bérelhető.Éjszakai fürdőzésre nincs lehetőség, mivel a medencék takarítását és fertőtlenítését ezekben az órákban végzik. A medencék tisztaságát, bakteriológiai vizsgálatát hetente az üzemeltető elvégzi. A jelenlegi hidegvizes medence elődje 1938-ban épült a Déryné Művelődési Házzal egyidőben, amit a kezdektől a helyiek strandként használtak. A hidegvizes medence felújítását 1994-ben kezdték, és 1996 késő tavaszán nyitották meg a nagyközönség számára. Az úszómedence 33 x 15 méteres, feszített víztükrű, és vízforgatóval ellátott. Legkisebb mélysége 1,63 méter, amely folyamatosan 2,05 méterig mélyül. A termál medencék építésének 2000 év végén álltak neki, melyeket 2002 május végén adtak át. - kör alakú 58 m3-es ülőmedence, hőmérséklete 36 fok - szív alakú 104 m3-es élménymedence, hőmérséklete 30 fok - pezsgőfürdő, hőmérséklete 36 fok 2001-ben a lehető legmodernebb technológiát építették be a medencék gépházába. A medencék hőmérséklete illetve a fertőtlenítés módszere lehetővé teszik a biztonságos és gondtalan fürdőzést bármely korcsoport számára, nullától akár 100 éves korig.
Budafai Arborétum
Bázakerettyétől mintegy 2 km-re található a meghitt zalai dombok között, gyönyörű göcseji bükktájba illeszkedve a Budafai Arborétum. A Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság 1959-ben létesítette a 46 hektáros arborétumot. Az 1926-ban épített vadászház, ami a Zichy család tulajdonát képezte, és a köré telepített park képezi az Arborétum magvát.Több mint 200 fajta többnyire védett növénnyel, fenyővel, lomb- és cserjefajtával büszkélkedhet. A fafajok Észak-Amerikából, Ázsiából és Észak-Európából származnak. A leglátványosabbak talán a jegenye-, mamut- és a mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló azáleák. Az árnyas sétautakon barangolva forrás táplálta kis völgyzárógátas tavat találnak az ide látogatók. Kiépített, szép pihenőhelyek alkalmat biztosítanak az erdei falatozáshoz, szalonnasütéshez. A budafai arborétum - nagy tájesztétikai értéke és látványossága mellett - erdészeti kutatási és oktatási célokat is szolgál. Fejlődéstani vizsgálatokat végeznek, melyek segítségével kiválasztják a zalai erdőtelepítésekhez legalkalmasabb fenyőfajtákat.
Erdei kisvasút
Vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyarog az a keskeny nyomsávú vasútvonal, amely az elmúlt időszakban a térség egyik legjelentősebb turisztikai vonzerejévé vált. A Zalaerdő Rt. Erdei Vasútüzeme által működtetett kisvonat igen kedvelt a kirándulóknak, túrázóknak.A zalai erdei vasút megépítése több mint száz évvel ezelőtt kezdődött meg, pusztán gazdasági szempontok miatt. Az agyagos talajú erdőből a felázott, s emiatt járhatatlanná vált földutakon problémát okozott a kitermelt faanyag szállítása. A XIX. század végén ezért épült meg az első keskeny nyomsávú vasútvonal. Kezdetben két, egymástól független vonalon üzemelt: a Lenti-Zajda és a Csömödér-Kistolmács szárnyvonalon. Ahhoz, hogy a kisvasút személyszállításban és a faanyagszállításban is gazdaságosan üzemelhessen, meg kellett építeni az összekötő szárnyvonalat. A Lenti-Szilvágyi és a Csömödér-Kistolmácsi vonal összekötésére 1999 végén, 2000 elején került sor. Ma az erdei kisvasút teljes vágányhossza eléri a 109 kilométert. A kisvasút a 2004-es évtől néhány újdonsággal is szolgál. Minden második vasárnap nosztalgiaszerelvény közlekedik a Lenti és Kistolmács közötti szakaszon. Külön megrendelésre az Erdélyből még 2000-ben Zalába importált Ábel nevű gőzös is az utazók rendelkezésére áll.
A végállomás végén erdészeti, fűrészipari és vasúttörténeti tárlat várja az érdeklődőket. Ennek első terme kifejezetten a zalai erdei vasút múltját és jelenét tárja a látogatók elé. A személykocsiparkot a mozdonyokon kívül hat darab zárt és négy darab nyitott kocsi alkotja. Az erdei kisvasút útvonala érinti a Kerka völgyét, illetve a Zala megyei bükkrégiót, ezen belül a vétyemi erdőtömböt is. A vonatos kirándulás alkalmával nemcsak egerészölyvet láthatunk, de akár a fekete gólya is szemünk elé kerülhet. Ritkaságszámba menő madara a vidéknek a haris, mely megbúvik a fűben, így általában csak a hangja hallható, az viszont igen jellegzetes, s azonnal felismerhető. Az erdőben élők közül, pedig az énekes madarak és a harkályok